A finn zászlót finnül siniristilippu - nak hívják ami kék kerszetes zászlót jelent.
A zászló történelme a 20. század elejére nyúlik vissza (Finnország 1917 óta független állam), a dán zászló (Dannebrog) mintájára modellezték. 1918. május 29-én fogadták el állami zászlónak.
Egyes források a zászlót svéd eredetűnek tartják, aminek lehet is valami alapja, lévén, hogy Finnország a XII. századtól 1809-ig Svédország része volt. Mivel az összes többi észak-európai zászló hasonló mintájú, nehéz biztonsággal kijelenteni melyik alapján mintázták.
A zászló aránya 11:18, fehér alapon kék kereszttel; a kék sávok szélessége 3 egységnyi. Zászlórúdon alkalmazva a zászló ajánlott szélessége a rúd magasságának hatoda. Az arányai a hosszabb oldalán 5:3:10, a rövidebb oldalán pedig 4:3:4. A hivatalos állami zászló a közepén látható címertől eltekintve ugyanilyen. A katonai zászló tripla fecskefarkú, címeres és egy egységnyivel hosszabb, 5:3:6:5 arányú. Magasrangú vezetők (pl. az államelnök, védelmi miniszter, tengerészet főparancsnoka, stb.) jelenlétét a zászló bal felső szegletébe helyezett megfelelő emblémával jelezhetik.
A kék szín az ország sokezer tavát és tiszta egét jelképezi, a fehér pedig a hóval borított tájat és a fehér éjszakákat. Elsőként, 1862-ben, egy költő és történész, Zachris Topelius javasolta, hogy ezek legyenek Finnország nemzeti színei. Korábban – a címer alapján – piros és sárga volt a nemzeti szín, ez az 1850-60-as években lezajlott viták során változott kékre és fehérre. Akkor azonban az Oroszországhoz tartozó autonóm finn országrész Parlamentje nem tűzte napirendre a saját zászló kérdését. Az ország függetlenné válása után ismét pályázatot hirdettek az új zászló megalkotására, melyet Eero Snellman és Bruno Tuukkanen művészek nyertek. A zászló közepén található címer Olof Eriksson munkája.
A finn törvények szerint a zászló nem lehet piszkos vagy szakadt, megjelenésén változtatni tilos, mosás után csak beltérben szárítható. Tiszteletet kell adni neki, nem temethető el, és funkciójától eltérő célokra nem használható.
A nemzeti ünnepeken és állami eseményeken kívül számos, nem ünnepnapnak minősülő, ún. zászlós nap létezik Finnországban. Ilyenkor valamely esemény előtt tisztelegve reggel nyolc és napnyugta (illetve nyáron este 9) között lobog a finn zászló. Kivétel ez alól Juhannus ünnepe, amikor a zászlót kivételesen nem húzzák le éjszakára.
|